Cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a COVID-fertőzés utáni legfontosabb pszichológiai tüneteket és ezek kezelési lehetőségeit az eddig kialakult jó gyakorlatok alapján. Nem bonyolódunk bele abba az elméleti dilemmába, hogy a tünetek poszt-COVID szindróma vagy hosszú COVID-betegség tünetei-e, mert a pszichológiai tünetek kezelése szem­pontjából ennek kisebb a relevanciája.

Háromból két, sepsisből felgyógyult beteg újonnan kialakult testi vagy lelki károsodásoktól szenved. Kognitív deficit vagy depresszió léphet fel, nehe­zebben boldogul a beteg a mindennapi életben, romlik az életminősége, a munkaképessége csökken. Már az akut kezelés során törekedni kell a következmé­nyek korai felismerésére és kezelésére.

A SARS-CoV-2-fertőzés 2019 decemberében bukkant fel Vuhanban. A je­lenleg is zajló világjárvány jelentős kihívás az egészségügyi ellátás minden területén. A fertőzésből felépültek egy részénél maradandó egészségkáro­sodással kell számolni. A tartósan panaszos betegek esetében poszt-COVID szindrómáról, vagy „hosszú COVID”-ról van szó. A betegek felépüléséhez multidiszciplináris megközelítésre van szükség.

A poszttraumás stresszbetegség nemcsak olyan erősen traumatikus történések kapcsán alakulhat ki, mint például egy terrortámadás vagy közlekedési baleset, hanem olyan normális életesemények is kiválthatják, mint például a gyermekszülés.